2550
Arany balladáiban a költőiség, az elbeszélés és drámaiság egyesül.
Témakörök szerint úgy kategorizálják az Arany-balladákat, hogy:
Arany balladáinak fő témái a hűség, a hősiesség, és a bűn és bűnhődés motívumai.
Népi- és történelmi balladái a magyar irodalom kiemelkedő darabjai, a magyarság lélekábrázolásának legfontosabb alkotásaiként tartják számon.
- Népi balladák (paraszti világú, hiedelmekkel átszőtt művek, pl:témájú: Vörös rébék, Tengeri-hántás)
- Történelmi témájú művek, melyekben megjelenik a történelmi kor mellett az elnyomás és kiszolgáltatottság. ilyen például : A walesi bárdok, Szondi két apródja
- Nagyvárosi balladának nevezik a Híd-avatást
Arany János életében minden adott volt ahhoz, hogy ilyen remekműveket alkosson:
- kiváló nyelvi adottságok és hatalmas szókincs a zenei verseléshez
- nyomorúságos Habsburg elnyomás a történelmi balladákhoz
- feldolgozhatatlan személyes tragédia a bűn és bűnhődés témájához, ami főleg a népi balladákban jelenik meg.
(Arany János elhagyva a szülői házat, a szülői tiltás ellenére vándorszínésznek állt és amikor néhány év múlva hazalátogatott, apja már vak volt, anyja pedig haldoklott és rövidesen meghalt. Arany magát hibáztatta azért, hogy nem állt a szülei mellett és ők közben teljesen megnyomorodtak. Ezt a bűntudatot magával vitte egy életen át.)
A népéletből vett balladák célja minden bizonnyal a mély lelki folyamatok ábrázolása,
A történelmi témájú balladák célja hogy a haza híveiben tartsa a lelket a nehéz időkben, a Habsburg elnyomás idején.
Erős képi világgal, megszemélyesítésekkel, hasonlatokkal, metaforákkal, szinte elmesélésszerűen sokszor mágikusan túl színezett képekkel jeleníti meg a történeteket.
Határozott karakterrajzokat sokszor a történetmesélő karakteres véleményével is megerősíti.
Arany balladáiban tehát egészen pontos képet kapunk a történelmi pillanatról, és a szereplők jelleméről, sőt a költő általi megítélésükről is, a balladai homály csupán az események egy egy darabját fedi el előttünk.
Figyelemreméltóak Arany női karakterei, akik a nép balladáiban a sors és a körülmények áldozatai, akik bűnbe sodródnak és elrettentő például szolgálnak a parasztlányok és asszonyok előtt. A történelmi balladákban viszont a hazájukhoz és férjükhöz hűséges, erkölcsös és tettrekész asszonyok, akik példamutatásukkal tanítják a nemzet nemes asszonyait.
Az Arany-balladák ritmikája is egyedülálló játékot mutat be: a Szondi két apródjának komolyságot, állhatatosságot fokozó, hangsúlyozó rímei és súlyos sorai és a Tengeri-hántás vagy a Mátyás anyja ballada könnyed dalossága. A költő szívesen és virtuózan játszott saját maga és a ballada zenei adottságaival.
