IRODALOM témák:


Dráma Elbeszélő költemény Eposz Komédia Kötelező Legenda Mese Mitológia Monda Novella és Elbeszélés Regény Tanmese Vers

 


IRODALOM SZÓLÁS és KÖZMONDÁS PSZICHO ZENE FILM ÉLETMÓD MAGYARSÁG és TÖRTÉNELEM

 

Népszerű szerzőink:


cinegefantomHunorJób GedeonLáron Ádámmikkamakkavörös ördögnagyöregNapHoldNév nélkülpszichopatiszegény legényHoffer Botondszemfüles
JÁTÉK! Bölcsek Kavicsa
IRODALOM / 6. osztály   Kötelező   Vers

Miről szól Csokonai - A Reményhez?
6 11 Tetszik ez a mű?  

Megtekintés 11239

Hoffer Botond


Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Csokonai beteljesületlen szerelméről és reményvesztettségéről szól.

Nyolc hónapnyi boldog szerelem után Lillát az apja máshoz adta férjhez, elvéve ezzel a szerelmesek minden reményét.
A Reményhez című vers nemcsak a Lillához fűződő szerelem lezárása volt, de Csokonai számára ezzel véget ért a vidám rokokó versek időszaka is, kötetében is a Lilla-versek lezárásaként szerepel.
Az új irány a kiábrándultság és szomorúság – és a költőt nem találta meg többé a nagy szerelem. (De azért a felszínes és erotikus kapcsolatoknak nagy örömmel hódolt, nem maradtunk később sem költemények nélkül.)

Az időmértékes versben 3 műfaj elemei keverednek:
– óda (a költő a Reményhez mint istenséghez beszél)
– elégia (fájdalmas és lemondó tartalom)
– dal (könnyed és játékos rímekben íródott)

Ellentét húzódik a forma és a tartalom között. Míg a lemondásról beszél, a vers stílusát tekintve rokokó. Sok kis rokokó kép sorakozik fel: "fürge méh", "friss meleg", "ezer virággal szórtad a tavaszt"...
Csokonai víg poéta akart lenni és nem lelte meg önmagát a szenvedésben, mint sok más költőnk.
Rokokó motívum a megszemélyesítés, hogy a költő megszólítja a Reményt (egy fogalmat). A versből megtudjuk, hogy a költő szerint a Remény nem is istenség, csak egy kis tünemény, amit az ember önámítás céljából önmagának teremt. Ám a Remény úgy viselkedik, mint egy istenség, akinek hatalma van az ember felett, ígérget és átver, csábít és elhagy.
A költő kétségbeesés és vágyakozás között őrlődik, de nem akar többet remélni, hogy ne csalódjon.
"Csak Lillát hagytad volna" – tehát a költő más dolgok miatt is csalódott, például azért, mert költői törekvései nem igazán sikerültek. Úgy érzi, mindent elveszített.

Mindazt a sok kis kedves (magas hangrendű vidám) képet, amelyet a költő a 2. versszakban (a régmúltban) kapott, most a közelmúltban, a 3. versszakban (komorabb mély hangrendű képekkel) visszaveszi a Remény.

A költő elbúcsúzik a költészettől ("bájoló lágy trillák"), a boldog fantáziától ("tarka képzetek"), a jókedvtől, a reménytől, és a szerelemtől is.


Hasznos volt az írás?   1
11

MEGOSZTOM: FB Twitter ko-fi

Miről szól


Szerzőink Legnépszerűbbek Legolvasottabbak
X
Letöltés Letöltés Like1 Dislike0 Letöltés
Napi kártya
Napi kártya

Mijamoto Muszasi japán harcos és filozófus volt a 17. század elején. Az összes mérkőzésén győzött.
Sosem kereste a kényelmet és a könnyű életet, minden pillanatban fejlesztette magát. A testét és a mentális erejét is.

Élete utolsó összecsapásán, amikor már idős volt és az ellenfele erősebb volt nála... Muszasi késve érkezett és azzal is megsértette ellenfelét, hogy nem hozott rendes fegyvert, csak egy törött evezőt. Amíg az összezavarodott ellenfél a dühével volt elfoglalva, Muszasi egyetlen csapással végzett vele.
Sosem veszített.

Cikk >
Bezárás


Új kártyák: minden kedd, csütörtök és szombat.