köszönjük hozzászólásodat. Felhívjuk figyelmedet, hogy írásod szerkesztőink hagyhatják jóvá, így nem jelenik meg azonnal. A szerkesztők fenntartják a jogot, hogy az oldal értékrendjéhez nem illeszkedő (nem informatív, más hozzászólókat becsmérlő) tartalmakat nem hagynak jóvá, valamint nyelvtani és stilisztikai hibákat javítsanak.
Hozzászólással kapcsolatos információk
Kedves Olvasónk,
Szeretnénk tájékoztatni, hogy hozzászólásaidat szerkesztőink hagyhatják jóvá, így nem jelenik meg azonnal. A szerkesztők fenntartják a jogot, hogy az oldal értékrendjéhez nem illeszkedő (nem informatív, más hozzászólókat becsmérlő) tartalmakat nem hagynak jóvá, valamint nyelvtani és stilisztikai hibákat javítsanak.
A cím egy bibliai utalás a jelenések könyvének soraira:
"Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál."
(A második halál, azaz a pokol nem árt, mert aki hű az Istenhez és alázatos, az a Mennyek országába jut.)
A címben ellentét feszül,mert ott van benne a "jó" és a "halál" kifejezések
A mű több nézőpontja közül az egyik az lehet, hogy a lelki tisztaság a pénzzel áll szemben. Misi ilyen formán győzött, hiszen mindvégig megőrizte lelki tisztaságát a pénzzel szemben, pedig sokszor eshetett volna kísértésbe.
Misi szenvedéseit mondják tisztítótűznek is, hiszen személyiségformálódása során a mű végén (szinte) határozottan kiállt édesanyja hitvallása mellett, hogy jónak kell lenni.
A művel Móricz példát adhatott a kor emberének, hogy ne a pénz hajkurászását válassza, hanem a tisztább lelki értékeket. Vajon tudunk-e még olyan gyermekien jók lenni, hogy nem várunk viszonzást? Tudunk-e hűek lenni önmagunkhoz, azokhoz az értékekhez, melyekben hiszünk?
(Ezt akár önmagától is kérdezheti Móricz, mert néhány évenként változtatta a politikai nézeteit. Nem azért, mert köpönyegforgató volt, hanem azért,mert minden évben másban látta a nemzet felemelkedésének útját.)
Másik nézőpont lehet, hogy megütközik benne a naiv gyermeki lélek és a világ kemény valósága. Misi mindvégig hisz benne, hogy nem ártott senkinek, tehát előbb-utóbb elnyeri a feloldozást, a megkönnyebbülést, a szabad lélegzetet. Hiszi, hogy a jósága sikerre viszi.
Szembe kerül a gyermeki világ és a felnőttek világa. Misi mindenkiről jót feltételez. Azért olyan kiszolgáltatott, mert senki se mondja meg neki, hogy védekeznie kellene.
Nem tanár-barát gondolat, de mindenképp elgondolkodtató, hogy Misit az édesanyja a legrosszabb életfilozófiával ereszti be a kegyetlen valóságba, a lenéző tanárok és a feljebb való diákok közé... azt mondja, hogy "légy jó mindhalálig". Ez egyben azt is jelenti, hogy mindenkinek tegyél a kedvére és ha bántanak, ne védekezz.
A tanárok szeretik azt hallani, hogy az 50 ív fehér papír, amit Misi beköttet a bőrkötésbe, Misi tiszta lelkét jelképezi. (Azt a tiszta lelket, amely rávitte arra, hogy a szülei mosásra adott pénzét a maga ötletére költse el.)
Misi tiszta lelkű tanító, próféta (=szellemi vezető, megmondó ember,) szeretne lenni, olyan tiszta, mint amit a Biblia alapján elképzel (az anyukája). Példás életében nem törik meg... bár azt is mondhatjuk, hogy nem lesz belőle tökös gyerek.
-------------
SZERKEZET:
Bevezetés: 1-3. fejezet – Misi bemutatásra kerül (származása, családja - szegény körülményekből jön, jelenlegi kollégiumi környezete, szobatársak (ahol legalul van a rangsorban) és osztálytársak, (ahol két barátja van)
Bonyodalom: 4-6. fejezet – Misi sikeres az iskolában, munkákat kap: felolvas Pósalaky úrnál, tanítja Doroghy Sanyikát
látogatást tesz Törökéknél, elveszti a reskontót
Kibontakozás: 7-10. fejezet – Misi élete válságba kerül – mindenkiben csalódik, az emberektől eltávolodik, de az álmaitól nem
Tetőpont: 11. fejezet – Fegyelmi tárgyalás, vizsgálat - teljes kiábrándulás és menekülési vágy
Megoldás: 12. fejezet – Isaák Géza nagybácsi megjelenése, aki tisztázza Misit és elviszi az iskolából.
-------------
A regény folytatása, az 1931-es Forr a bor, mely az érettségire készülő, felnőtt Misi életét mutatja be.
------------
HASONLÓSÁGOK MÓRICZ ÉS NYILAS MISI KÖZÖTT:
Misi teljesen azt a kihasználható, nyegle, védekezésképtelen, álmodozó gyereket jeleníti meg, amilyen Móricz is volt.
Móriczék is jómódban éltek eleinte (amikor még gyerek volt), azután elszegényedtek, akárcsak Nyilas Misiék.
Mindketten tanultak Debrecenben a kollégiumban és mindkettejüket komoly megaláztatás érte az itt tapasztalható hierarchikus rendszerben (mert szegények és rang nélküli emberek voltak)
Móricz többször iskolát váltott (a meg nem értettsége miatt), végül anyai nagybátyja, Pallagi Gyula segítségével találta meg a végleges helyét, ugyanúgy, mint a regényben Misi Isaák Géza segítségével.
Móricz anyai nagyanyját Nyilas Katalinnak hívták, innen van Misi vezetékneve.
----------
Misi a kollégiumban teljesen kiszolgáltatott volt. Elvesztette azokat, akikben megbízhatott: at családját és velük a biztonságát. Sérült a bizalma és a világba vetett hite.
-------------- Híres emberek a műben:
Csokonai Vitéz Mihály - Misi kedvenc költője
Jókai - az a hír járja, hogy szerette Debrecent, de amikor kivágták a hatalmas 300 fát, nem ment többé
Rákóczi ültette állítólag a lycium-bokrot
Goethe - őt formázza meg viaszból Orczy játékból
Arany János - állítólag a földrajztanár ismerőse
Rövid tartalom:
A 19. század végi debreceni kollégiumban szorong és tűr Nyilas Misi a "megbántott félreértett és megkínzott jóság"(ezek a szerző szavai), ma úgy mondjuk: elnyomott lúzer. A felnőttek is és a társai is bántják, a pakkját kibontják és megeszik, és még a kalapját is elveszti a debreceni füvészkertben, de nem meri visszakérni a kertészlegénytől. A volt városi tanácsos (vak) Pósalaky úrhoz jár felolvasni, ő se veszi komolyan. Azzal bízza meg, hogy játssza meg lutrin a megálmodott számait, de elhagyja a szelvényt a szerencsétlen balfék, és ezért később rendesen meghurcolják. Számtanra és latinra tanítja a nála is hülyébb Doroghy Sanyikát és közben benézi az első szerelmet.
Pósalaky számait kihúzzák, de a nyertes szelvényt Misi az egyik tolvaj ismerősének (Török Jánosnak) a kezébe adta, aki inkább felvette a nyereményt. A kis Misi ezután nem vallja be, hogy mindent elszúrt, hanem keresztbe hazudik mindenkinek és egyre többen hiszik azt, hogy lenyúlta a nyereményt. A tanárai is faggatják, és mindenhol gonoszul bánnak a kis ártatlan hazudozóval. Misi végül annyira összetörik lelkileg, hogy másik városba, másik iskolába megy, ahová a nagybátyja viszi el, aki ott tanár. Misi úgy tervezi, hogy tanárként a legfontosabb dolgot fogja megtanítani az emberiségnek, a fantasztikus vesztes pályát, amit befutott: "Légy jó mindhalálig!"
------------
Ez a mű rossz példát állít. Móricz azért írta, hogy érezzünk együtt a kis sodródó tehetetlen gyerekkel, aki egykor ő maga volt.
Nyilas Misi stratégiája az, hogy nézzél nagy szemekkel és mindenkinek mondd azt, amit hallani akar. Misi azzal próbál nyerni, hogy szánalmat kelt. Ez a sodródás, a vesztes út, ami végül távozáshoz vezet. A könyv erről szól, ezt mutatja be.
De Te ne mondj le az álmaidról és higgy magadban a világ ellenében is - ez a győztes stratégia.
Az iskola ezzel is arra tanít, hogy legyél eledel a cápaöbölben és legyél te a büszke "jóság" miközben átharapják a torkodat. Kussolj mindhalálig.
Az agymosás egyik legfontosabb műve a suliban.
Móricznak a győztesekről kellett volna regényt írnia. Azokról, akiket távolról csodált, mert kiálltak magukért és elvették, ami jár. Nem a mappájába kapaszkodó sértett, frusztrált puhap.csről, akitől majd egyszer bocsánatot kér a világ. Miféle tanítás ez?
Gondolom, ezért fizették, hogy népszerűsítse az elnyomottság szentségét. És egyébként minden "giliszta" rajongja ma is.
Nagyon remélem, hogy nem politikai metaforának szánta. (Hogy a magyarságot már annyira elnyomták, hogy majd mindjárt bocsánatot kérnek tőle és az egekbe emelik.)
A kis giliszta nem jóságos, hanem átlagos. Van önvédelme: hazudozik, lelép, elájul...
És szerintem így lett belőle ifjúsági regény, Misi a tanárok kedvence. Szorong, tanul és kushodik. Ő a tökéletes diák.
De miért sztároljuk a "gilisztát"? Azt, akit mindig meg kell menteni.
Akit meg kell menteni, az nem győztes, hanem vesztes. Bukott ember.
Ha a társadalom szabályai azok, hogy az erősebb kutya b.szik, akkor erősnek kell lenni.
Mijamoto Muszasi japán harcos és filozófus volt a 17. század elején. Az összes mérkőzésén győzött.
Sosem kereste a kényelmet és a könnyű életet, minden pillanatban fejlesztette magát. A testét és a mentális erejét is.
Élete utolsó összecsapásán, amikor már idős volt és az ellenfele erősebb volt nála... Muszasi késve érkezett és azzal is megsértette ellenfelét, hogy nem hozott rendes fegyvert, csak egy törött evezőt. Amíg az összezavarodott ellenfél a dühével volt elfoglalva, Muszasi egyetlen csapással végzett vele.
Sosem veszített.
8739
