24462
Szeretnek az istenek engem,
Rémítő módra szeretnek:
Megajándékoztanak ők
Olly ritka tüdővel,
Melly a csatavészek
Világrendítő dúlakodásit
Illendőn elkurjantani képes,
S mellyet tőlem minden kántor irígyel.
És hogy férfi legyen,
Méltó e tüdőhöz,
Lön az égi hatalmak irántami hajlandóságából
A széles tenyerű Fejenagy,
A helységi kovács,
Vagy mint őt a dús képzeletű nép
Költőileg elnevezé:
A helység kalapácsa. -
Ti, kik erős lélekkel birván
Meg nem szeppentek a harci morajtól,
Halljátok szavamat!
De ti, a kiknek szíve
Keményebb dolgoknál
A test alsó részébe hanyatlik,
Oh ti kerűljétek szavamat!
Olvasónapló itt:
Petőfi Sándor - A helység kalapácsa olvasónapló
Tartalma röviden:
Fejenagy, a helyi kovács (a helység kalapácsa) felébred a templomban, és mivel rázárták az ajtót, felmegy a toronyba és a harang kötelén ereszkedik le.
A kocsmában nagy mulatozás kezdődik. Harangláb bátorítja a kántort, hogy valljon szerelmet a csapos Szemérmetes Erzsók asszonynak, amíg annak a szeretője be van zárva a templomba.
Közben Fejenagy már a kocsmába tart. A kocsmába belépve ott találja a kántort, amint éppen Erzsóknak vall szerelmet térden állva. Fejenagy elkezdi ütlegelni a kántort, aki erre elmondja, hogy Harangláb javasolta, hogy zárják be a templomba, mert tudta, hogy csak így udvarolhat Erzsók asszonynak. Harangláb beismeri tettét és összeverekednek Fejenaggyal.
A verekedésbe többen is beszállnak, Erzsók asszony és Bagarja (a csizmadia) pedig kimenekül.
Bagarja felébreszti a bírót, hogy tegyen rendet a kocsmában, végül négyen mennek a kocsmába a kisbíróval és a kántor feleségével, az amazontermészetű Mártával. A bíró hazaparancsolja az embereket, Márta pedig elveri és dühösen hazacipeli férjét. Haranglábat megszidják, Fejenagyot mint a harc okozóját, kalodába csukják, de úgy tervezi, hogy a büntetés után megkéri Erzsók kezét.
----------------
Komikus eposz - az eposz kifigurázása
részlet a műből:
Karikatúraszerűen kifigurázza a szereplőket, akik mind hétköznapi emberek. Pl. A szemérmetes Erzsók asszony orcája nem a szemérmességtől piros, hanem a bortól. Terítékre kerül a tudálékosság, az intrikák, a hiábavaló sóvárgás kifigurázása.
A költő a hősi eposzokat és a romantikus stílust egyszerre teszi nevetségessé.
Eposzi kellék az is, hogy a nevek állandóan ismétlődő jelzővel jelennek meg:
szélestenyerű Fejenagy,
helybéli lágyszívű kántor,
Bagarja, a béke barátja,
szemérmetes Erzsók,
Vitéz Csepű Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója
A komikus hatás eszköze a fölösleges szószaporítás:
"egyikével feje ablakinak" = egyik szemével
"testépületének élő oszlopain" = lábain
"idén már negyvenedikszer érte meg a krumplikapálást" = 40 éves
... és a tagadás:
"nem szelíden mondott szavai" = dühöngve kiabált
"nem szőke fejére" = a cigánygyerek fejére
Mivel Petőfi szembefordult a kor ízlésvilágával és kinevette az akkoriban legdivatosabb műfajt, az eposzt, műve fogadtatása igencsak kritikus volt.
