4780
Toldi Miklós valóban létező személy volt, 1320 körül született és 1390-ben halt meg.
Lajos király = Nagy Lajos magyar-lengyel uralkodó
A történet a 14. században játszódik.
-------------------------
Rövid leírás itt:
Arany János - Toldi
OLVASÓNAPLÓ:
Előhang
Toldi Miklós nagy termetű ember, dörgedelmes hanggal, nehéz izmokkal, szinte isteni erővel.
Első ének
A Nagyfalu melletti pusztán 10-12 szolga heverészik a forróságban, mellettük félig rakott szekerek és szomjazó ökrök. Csak Toldi Miklós van talpon és közeledő katonákra lesz figyelmes. Toldi is szeretne katona lenni. Katona volt az apja és katona az udvarnál a bátyja, Toldi György. megtudjuk, hogy nincsenek jóban a testvérek.
Tehát Miklós is nemes, mégis a határban dolgozik a béresekkel.
Laczfi Endre nádor közeledik a seregével (ő Lajos király hadnagya, akit már a Szent László balladából ismerünk). Toldi csodálattal nézi a katonákat, szeretne ő is közéjük tartozni.
De nagyon rosszul esik neki, amikor Laczfi leszól a lóról és megkérdezi Toldit, hogy:
"– Hé, paraszt! melyik út megyen Budára?"
Toldi alig tud szólni meglepetésében. Ő nem paraszt, de az úr honnan is tudhatná. Toldi a nála lévő szekér oldal rúddal (vendégoldallal) fél kézzel mutatja az irányt, ahol az út Budára kanyarodik.
Laczfi megkérdezi a katonáit, hogy ki áll ki Miklóssal vagy emeli fel így a rudat, de a katonák nem merik megpróbálni, azt mondják, nem állnak ki egy paraszttal.
Miközben elvonulnak a katonák, arról beszélgetnek, hogy kár, hogy csak egy paraszt ez a Miklós, mert kiváló katona lenne.
Második ének
A sértett Toldi Miklós nagy sürgés-forgásra érkezik haza, a bátyja, az elsőszülött György érkezett meg. 40 emberét is hozta. "Renyhe sáska népnek pusztitó faját"
György az anyjával is távolságtartó és Miklósra sem kíváncsi. Miklós ekkor ér haza és a feszültség ellenére megölelné bátyját, aki azonban elhárítja az ölelést. És anyját hordja le, amiért engedi itthon lustálkodni Miklóst, amikor sok a munka a határban.
Miklós azt mondja, hogy ő szívesen elmegy a háztól, csak előbb kéri az atyai örökség felét: "pénzt, paripát, fegyvert." De György azt mondja: "itt a jussod" és arcul csapja Miklóst. Miklós nem tűrhet tovább, máris agyonütné a testvérét, de anyjuk közéjük áll, mert félti Miklóst, hogy baja lesz, ha Györgyöt bántja.
Harmadik ének
Toldi György és emberei hangosan mulatoznak, be is rúgtak. Miklós közben egy malomkövön ülve duzzog. A katonák lándzsavetésben versenyeznek, György pedig arra biztatja őket, hogy Miklóst dobálják körbe. Már dobálják is a lándzsát Miklós köré, egyre közelebb. Miklós tűri, de amikor az egyik megsebzi a vállán, Miklós felkapja a malomkövet és a katonák közé dobja. Megbánja, hogy hirtelen indulattól cselekedett, de már késő, az egyik katonát agyonüti a malomkő. György örvendezik, hiszen Miklósból gyilkos lett, ezért minden vagyon Györgyre száll. György máris kiadja a parancsot Miklós elfogására.
Negyedik ének
Miklós elmenekül és bujdosni kényszerül, hiszen halálbüntetés vár rá. Egy kiszáradt nádasban bújik el, reggel vadmadár-tojást eszik. György nem érdekli, de édesanyja miatt aggódik. Három nap múlva megzörren a nádas. Nem György emberei jönnek, hanem édesanyja hű szolgája, az öreg Bence. Ételt és bort hoz. Esznek és beszélgetnek, Bence a családról mesél. Miklós szíve belefacsarodik, hogy bujdokolnia kell. Szívesen visszatérne az édesanyjához, de inkább világgá megy. Bence sem tudja lebeszélni.
Ötödik ének
Mielőtt világgá menne, el akar búcsúzni az édesanyjától, ezért hazaoson. Véletlenül azonban egy réti farkas odújába lép, ahol két farkaskölyköt talál. Ölbe veszi őket, de ekkor megérkezik az anyafarkas és azonnal megtámadja Toldit. Toldi puszta kézzel verekszik meg az óriásfarkassal és a közben megérkező hímmel, de végül mindkettőjüket leteríti. A farkaskölyköket menet közben agyontaposták. A farkaskölyköket Miklós az anyja házához viszi.
Hatodik ének
Nem mer bekopogni, hogy nehogy megijessze az anyját. György a szobájában alszik, az emberei is alszanak. Miklósnak átfut az agyán, hogy meg kellene ölnie Györgyöt, mert akkor minden gondja megoldódna, de inkább nem öli meg. A katonák ruháit a lándzsáikkal földhöz szegezi és üzenetet hagy Györgynek: mellé fekteti a két halott farkaskölyköt az ágyba. (Az üzenet azt jelenti, hogy te is egy ilyen féreg vagy, mint ezek a farkasok és te se legyél nyugodt.)
Miklós ezután az anyja szobájába megy, ahol könnyezve összeölelkeznek. Miklós elmondja, hogy búcsúzni jött, mert Budára megy és katonának áll, hogy vitézséggel mossa le a gyilkosság szégyenét.
A kutyák kezdenek ébredezni, érzik a kis farkasok szagát. Miklós gyorsan elköszön az anyjától és elmenekül. György parancsot ad az elfogására, de a katonák nehezen tudják kiszabadítani magukat.
György a Miklóst üldöző csapat élére áll, édesanyjuk pedig ezt hallva elájul.
Hetedik ének
Nagy vihar kerekedik (Miklós lelkiállapotával párhuzamos költői kép). A vihar segít Miklósnak eltűnni Györgyék elől. Egy villám még az egyik hajdút is agyonüti, ezért György visszarendeli a katonáit. Miklós meg sem áll egész éjjel és hajnalra egy pusztaságba ér. Még három napig megy és a negyediken meglátja a budai hegyeket, amelyek hatalmasnak tűnnek neki, mivel alföldi gyerek. Pestre érve Miklós a temetőnél egy síró asszonyra lesz figyelmes, aki két kereszt előtt zokog. Miklós először azt hiszi, hogy az anyja, de aztán beszélnek és kiderül, hogy az asszony aznap temette el két fiát, akiket egy cseh bajnok ölt meg párbajban.
A cseh minden nap a Duna egyik szigetén várja a magyar vitézeket, hogy megvívjanak vele, és sok életet kioltott már.
Miklós elhatározza, hogy legyőzi a cseh bajnokot. Ígéretet tesz az asszonynak, hogy megbosszulja a fiait.
Nyolcadik ének
Miklós elindul, hogy megvívjon a cseh vitézzel. Közben György beszél a királlyal és bánatosan elmeséli, hogy öccse sajnos gyilkossá lett, ezért ki kell zárni a vagyonból. A király csodálkozik, hogy miért nem tudott eddig György öccséről. György azt mondja, hogy Miklós buta, nemtörődöm és méltatlan arra, hogy bemutassák a királynak. Lajos király azonban átlát György ármánykodásán és azt javasolja, hogy hozassa oda Miklóst, hogy megvívjon a cseh vitézzel. Ha sikerül győznie, akkor megbocsájtja neki a gyilkosságot, ha a cseh bajnok nyer, akkor meg elnyeri méltó büntetését. György azt mondja, hogy az öccse elbujdokolt, úgyhogy neki járna a gyilkos része is apjuk vagyonából. De ő azt nagylelkűen a királynak ajánlja, azt remélve, hogy a király máris nekiadja. De Lajos király azt mondja Györgynek, hogy Miklós vagyonát az kapja meg, aki a cseh vitéz fejét a vár fokára tűzi. Györgynek tehát meg kellene vívnia az öccse vagyonáért, de a cseh vitézzel nem mer kiállni.
Udvariasan elköszön a királytól és hazamegy, hogy kidühöngje magát.
Kilencedik ének
Miklós Pesten bolyong és fáradtan leül egy padra. Se lova, se páncélja, se fegyvere és napok óta csak gombát evett.
Nagy sikoltozásra lesz figyelmes. Elszabadult egy óriási tomboló bika a közeli vágóhídról. Már közeledik is Toldihoz, aki egyenest a bika útjába áll. Elkapja a felé rohanó bika szarvát és lefogja az állatot, amíg megkötözik a mészárosok.
Miklós a mészárszék mellett éjszakázik. Köszönetképp este kidobnak neki egy darab májat, de büszkébb annál, minthogy a földről egyen, ezért otthagyja. Az emberek az ablakból nézik a hőst, aki megmentette őket, de se ételt, se szállást nem adnak neki.
Ahogy így szomorkodik, eszébe jut, hogy mit ígért a temetői asszonynak. eszébe jut az is, hogy az asszony két fiának biztosan volt páncélja és fegyvere, kölcsönkérhetné, máris indul hozzá.
Késő este ér a temetőbe, az asszonyt már nem találja ott. Mivel az élőknél nem talált szállást, a holtakkal éjszakázik.
Tizedik ének
Toldi azt álmodja, hogy legyőzi a cseh vitézt és a király ezért kegyelmet ad neki. Arra ébred, hogy lovas közeledik. Toldi már látja is, hogy ez Bence, az anyja szolgája. Örömmel a nyakába ugrik, de Bence nagyon megijed, hogy ki ugrott rá a temetőből éjjel. Aztán elmondja, hogy édesanyja küldte őt egy cipóval és a hírrel, hogy György már nem otthon van. A cipót Bence csak Miklósnak adhatja. Amikor felvágják a cipót, a kés eltörik. Egy vasszelence volt a cipóban és benne 100 arany. 1 aranyat Toldi máris elmulat: jót vacsoráznak egy csárdában és jó sok bort is iszik. Egész éjjel táncol, amíg a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozik, aztán ott alszanak az asztalon.
Tizenegyedik ének
Hajnalban Miklós már átevezett Budára, hogy a legjobb kovácstól vegyen páncélt, pajzsot, lándzsát, sisakot, kardot és buzogányt. Még Rigó nevű lovát is felszerszámozza. Visszamegy a csárdába, felfegyverkezik és elindul a küzdelemre. Már hetedik napja nem talált legyőzőre a cseh vitéz. A szigettel szemben a király egy sátorból szokta figyelni a viadalt.
Érkezik már a cseh vitéz, hőzöng, hogy senki se mer kiállni ellene. De Toldi Miklós is itt van már a pesti oldalon, ahol nagy üdvrivalgás fogadja. Toldi kiveszi a sisakján lévő fehér tollat és a király emberei átviszik a cseh vitéznek, aki elfogadja a kihívást. A cseh bajnok is megküldi a vörös tollat a sisakjáról Toldinak és a király is elfoglalja a helyét. Mindketten áteveznek a szigetre. Toldi elrúgja a saját csónakját, ezzel is kifejezve, hogy tudja, hogy egyikük meghal. (Ezt ki is mondja.) Azután kézfogásra nyújtja a kezét, de a cseh vitézen páncélkesztyű van, Toldién pedig semmi, de nem ijed meg. Úgy megszorítja puszta kézzel Toldi a cseh kezét, hogy az ujjai végén kiserkent a vér. "Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén, " és az életéért kezdett könyörögni. Váltságdíjul felajánlja az eddig legyőzött vitézek páncélját és fegyverét.
Toldi elfogadja a megadást, de a sok kincset annak az asszonynak akarja adni, akinek a temetőben bosszút ígért. A cseh vitéztől pedig azt kéri, hogy tegyen esküt rá, hogy többet nem lép magyar földre.
A cseh vitéz mindenbe belegyezik, és a partra mennek a csónakhoz. Ám mégis Toldi háta mögé kerül és megpróbálja a kardjával leszúrni. Toldi azonban meglátja a vízen az árnyékát, megfordul és kifordítja a kezéből a kardot. A cseh ismét kegyelemért könyörög, de Toldi ekkor már nem kegyelmez neki, levágja a fejét.
A levágott fejet felmutatja a királynak és nagy tapssal ünneplik Toldit.
Tizenkettedik ének
Lajos király teljesen odavan, hogy végre valaki legyőzte a cseh bajnokot. Kérdezgeti az urakat, Toldi Györgyöt is, hogy ki ez az erős vitéz, de senki sem tudja. A király neki ígéri György gyilkos öccsének vagyonát.
12 királyi lovag kíséri Toldi Miklóst a király elé. Toldi térdre esik a király előtt és azt mondja, hogy ő nem lovag, csak egy földönfutó gyilkos, aki most bízik a király kegyeiben. Ekkor feltolja a sisakrostélyt és mindenki számára kiderül, hogy ő Toldi Miklós. A bölcs király ezt eddig is tudta és annak is utánaérdeklődött már korábban, hogy György szándékosan nevelte az öccsét parasztfiúnak, mert félt az erejétől és el akarta szedni a rá eső örökséget is.
Lajos király kegyelmet ad Miklósnak, mivel arról is tud, hogy György hergelte gyilkosságig Miklóst. Visszakapja a birtokait is és megkapja a bátyja örökségét. Miklós azonban nem kér az örökségből, csak azt szeretné, ha a király seregében szolgálhatna. A király 12 lovas tisztté nevezi ki.
Az anyja és Bence is jönnek ölelkezni .
Toldi legendás vitéz lesz, minden magyar vitéz közül a leghíresebb.
– VÉGE –
