12630
Olvasónapló itt:
Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem olvasónapló fejezetenként (novellánként)
Röviden:
Karinthy művéből megtudhatjuk, hogy egy száz éve élt diák nagyon hasonló stratégiákkal igyekezett túlélni a sulit, mint egy mai.
A Tanár úr kérem nem regény, hanem a diákévek életképeiből álló történetfüzér, melyek között nincs összefüggés.
Az első történet egy iskolai késéssel kezdődik, amit a hatodikos Karinthy Frigyes megúszik azzal, hogy a tanár nem ismeri fel, hogy nem ő az a fiú, aki pár perce kikéredzkedett és most visszaért a terembe.
Karinthy a mű elején még ugrál az időben, hol 16 éves, hol unott író egy kávéházban, de legtöbbször hatodikos diák, aki tűri az iskolai megpróbáltatásokat.
A következő történetben már Bauer a diák, aki nehezen kel, félálomban fantáziál, fél a feleléstől földrajzból... Aztán kelti a szobalány, hogy elkésett, mert nyolc óra.
Mennyiségtan órára érkezik késve, ahol Frőhlich tanár úr feleltetést tart.
Egy másik fejezetben Bauer megpróbálja eladni telefirkált természetrajz tankönyvét az antikváriumban, de végül csak a Stilisztikáért kap elég pénzt. Az a könyv viszont kell még neki, ezért úgy dönt, hogy másnap visszaveszi.
Hosszas izzasztó noteszlapozgatás után a jó tanuló felelete rövid és egyértelmű, Steinmannak a matektanárral jó a kapcsolata, érezhetően kedvelik egymást. Úgy beszélgetnek a csonkagúláról, hogy az osztály nem is érti, miről van szó.
A rossz tanuló felel című történet kellemetlen megszégyenülésről szól. A diák már attól lebénul, hogy meghallja a nevét, húzza az időt a táblánál, lassan ír, a másodfokú egyenlettel nem tud mit kezdeni. A tanár egy másik fiút is kihív mellé, aki jól felel. A rossz tanuló úgy tesz, mintha súgna a felelőnek, hogy a tanár lássa, hogy van itt tudás, csak rossz napja volt. Közben attól retteg, hogy végül katonai iskolába kerül.
Egy másik diák, Neugebauer, történelemjegyét szeretné kijavíttatni utólag a tanáriban, de a tanár ettől elzárkózik, Neugebauert megbuktatja. A fiú édességbe folytja a bánatát.
Két dolgozatot is olvashatunk Petőfi költészetéről. Az egyik dolgozat ömlengős és nem áll másból, minthogy saját szavaival mondja el benne a diák Petőfi versét. Erre a tanuló rossz jegyet kap. A másik azonban nem Petőfi lírájáról szól, hanem a születéséről, de felmagasztalja a költőt, ezért jó jegyet érdemel a tanár szerint.
(Akkoriban az 1-es volt a legjobb jegy és a 4-es a legrosszabb. Tehát az 1-es volt a "jeles" és a 4-es volt az "elégtelen".)
A Röhög az egész osztály című fejezet a korabeli hülyülést mutatja be. Az egyik fiút felküldik a legfelső emeletre, pedig senki se kereste, karikatúrákat rajzolnak II. Józsefről és a tanárukról. Az egyik fiú a zaj elől bebújik tanulni a kukába, a többiek pedig szívatják. Azután megjön a tanár és viccesnek képzeli magát, mert azt hiszi ő nevetteti az osztályt, pedig a kukabúváron és a lábcsípkedő fiún nevetgélnek.
Bauer fizikai kísérletekkel szórakoztatja húgát, de a lány kineveti. Ő azonban tudja, hogy Galileit sem értette a kora, úgyhogy nem búsul.
A rossz bizonyítványt azonban nehéz védeni a szülei előtt, ezért mindenféléket kitalál arról, hogy ez még nem végleges bizonyítvány, és ezek még nem az érvényes jegyek. Végül megkéri az apját, hogy írja alá az ideiglenes bizonyítványt és kerülje el az iskolát, mert éppen nincsen kapu, nem lehet bemenni.
Később a kamasz Bauer szemével látjuk a lányokat, akikkel udvariasnak kell lenni, pedig idétlenek és vihognak.
Bauer érdektelen témákról írt naplójába is beleshetünk.
A titkosírásai:
"Oc dgfcekbvco hkbkmcdrn." = Ma bedaciztam fizikából. (bedaciz = elégtelenre felel)
(A német ábécét használja (ami olyan mint az angol vagy a latin 26 betűs ábécé.)
"Matpak lótápap totnirof aráinél ed mettötlökle." = Kaptam papától forintot léniára de elköltöttem. (lénia = vonalzó)
Miközben Bauer a gyűrűn lógva kínlódik, arra jut, hogy ő mindenben tökéletes, és lehetne akár miniszterelnök, menő focista meg feltaláló is. Akár egyszerre.
Egy vésztanács ülésezésére is benézhetünk, ahol Rogyák és Zsemlye vitája miatt mérgesedik el a helyzet, de a nagy összecsapást elhalasztják.
A diákévek zárótörténete a nagyzolós, hazudós sztori, amit újra Karinthy mesél a barátjának arról, hogy a Bakonyban kastélyuk volt négy káddal és egy olyan 3 méteres nagyítója is van, amivel nyomon követi a marsi életet és azon a vörös és fekete hangyák háborúit. Azt mondja: így lett belőle író.
Ezután a könyvben még további 4 kis történet van.
Az elsőben Bauer apaként tanítja a kisfiát, illetve csak próbálná, de ő maga se érti a matekpéldát, a gyereket szidja össze. Aztán eszébe jut, hogy gyerekkorában ugyanezt a példát próbálták megfejteni az apjával és akkor se ment.
A következő történetben elnököl a saját fia vizsgáján, aminek a végén záróbeszédet tart, ami arról szól, hogy ő is utálta hallgatni a beszédeket gyerekkorában.
Időben visszaugrunk a kisgyerekkorba, amikor egy kisfiú (Bauer) kapott egy nyuszit, de az nem engedte magát megsimogatni, hanem elszaladt. Erre a fiú idegesen kergette és fenyegette, hogy ha elkapja, akkor majd megtanítja, hogy nem szabad bizalmatlannak lenni.
Végül még jobban visszaugrunk az időben és egy 6 hónapos baba szemével látjuk a világot. A kicsi buta személyzetnek tartja a felnőtteket, amiért nem értik őt.
-----------
vekker – ébresztőóra
gumigutti – indiai fagyanta, sárga festékanyag
szépia – a tintahal válladékából készült barnásvörös festékanyag
lénia – vonalzó
svindler – szélhámos, csaló
nexus – kapcsolat, viszony
radikális – mélyreható, alapos, gyökeres, végleges, kíméletlen
---------
