17402
(A vers címében nagy kezdőbetűk vannak: János Vitéz, de a versben már a vitéz kis betű: János vitéz.)
Az író eszményképet teremt a nép számára: a történetben az árva juhászfiú sok küzdelem árán végül Tündérország királya lesz. Petőfi, saját falusi tapasztalatait meselényekkel továbbgondolva, a nép emberének írta verses meséjét, hogy erőt adjon küzdelmeikhez és hitet abban, hogy felül lehet kerekedni a szenvedésen, az elnyomáson és a napi küzdelmeken. Kukorica Jancsi jellembéli és fizikai megpróbáltatásokon keresztüljutva nyeri el jutalmát.
Olvasónapló itt:
Petőfi Sándor - János Vitéz tartalom fejezetenként
Tartalom:
Jancsi egy gazda birkanyáját őrzi, amikor meglátja Iluskát a patakban mosni és hízelegni kezd neki. Szerelmesek jó ideje, együtt nőttek fel. Iluska mostohája, egy gonosz boszorkány, elébe jön a lánynak és szétugrasztja a szerelmeseket. Mivel Jancsi a lánnyal volt elfoglalva, a nyáj nagy része elkóborolt, ezért szomorúan megy vissza Jancsi a gazdához, aki elzavarja. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.
Vándorlása során egy sűrű erdőben zsiványok tanyájára bukkan, beáll közéjük, majd amikor lerészegednek, rájuk gyújtja a házat, hogy ne árthassanak többé senkinek. (Igazi jóbarát.) Továbbmegy és beáll a huszárok közé, akik Franciaország megsegítésére indulnak. Taljánországban (ez Olaszország, ami amúgy délre van, tehát mindig süt a Nap), olyan hideg télre érkeznek a huszárok, hogy a lovaikat a nyakukba veszik takarónak, hogy kimelegedjenek.
Azután Lengyelországon át Indiába jutnak, ahol égig érő hegyet kell megmászniuk a forróságban. (Petőfi nagyon megkavarja itt a földrajzot, az országok nincsenek a helyükön és az éghajlat sem stimmel... ez állítólag humor és meseszerűség)
Franciaországban a betolakodó törökökkel kell megvívniuk, és Jancsi kiszabadítja a francia királylányt a török fogságból, ezért a király a nevét János vitézre változtatja, és felajánlja neki a lánya kezét és a trónt, de János nem fogadja el. Elmeséli, hogy árva fiúként egy asszony talált rá a kukoricásban, így lett Kukoricza Jancsi a neve, és hűséges az ő Iluskájához, ezért nem vesz nőül másik lányt. A király megajándékozza kincsekkel és hazaengedi.
De a hazavezető úton a tengeren nagy viharba kerül, ami kettétöri a hajót és csak János menekül meg egy felhőbe kapaszkodva. Elveszíti a kincseket. Onnan egy hegyre kerül, aztán egy griffmadár hátára mászik és a falujába viteti magát. Itt kapja a szörnyű hírt, hogy Iluska meghalt, mert boszorkányanyu halálra sanyargatta. János Iluska sírjáról szakít egy rózsaszálat és azt magához véve ismét világgá megy.
Óriásországba jut, ahol az óriáskirály agyvelejét kiloccsantja kedvtelésből, amire az óriás királyfiak megkérik Jánost, hogy legyen a királyuk, amit János nem vállal, de kap egy sípot, amivel azonnal ugraszthatja az óriásokat. Ezután a sötétség országába ér János, ami a boszorkányok tanyája. Az óriások megölik neki a boszorkányokat, még Iluska mostohája is meghal. A boszorkák halálával kivilágosodik az ország. János elégeti a boszorkányok seprűit is.
Egy temetői alvás közben kísértetek akarják elragadni Jánost, de megmenti a kakaskukorékolás (a reggel).
Ezután az Óperenciás tenger állja útját Jánosnak, aki ismét az óriások segítségét kéri. Egy óriás egy szigetre viszi, ami már a világ vége. János 3 medve, 3 oroszlán és egy sárkánykígyó legyőzése után beléphet Tündérországba. Ez a szerelem országa, ahol mindig tavasz van és virágillat. János még nem boldog, éppen magányosan a rózsáját nézegeti – végül bedobja a tóba, hogy mutasson neki utat. A rózsa átváltozik és Iluska lép elő az élet vizéből. Jánossal Tündérország királya és királynője lesznek.
(a mű elbeszélő költemény 1844-ből)
-------------------
Magyarországról indul
Tatárország (=Mongólia)
Taljánország (=Olaszország)
Lengyelország
Franciaország
visszaér Magyarországra
óriások országa
sötétség országa
az Óperenciás tengeren át Tündérországba ér
