5959
Rövidebb összefoglaló itt:
Shakespeare - Hamlet, dán királyfi
Olvasónapló:
Első felvonás
I. fv 1. szín
Dániában, Helsingör városában kezdődik a történet, egy kastély előtt egy hideg éjjelen. Épp őrváltás van, Bernardó megy és Horatio jön, aki Hamlet barátja. Az őrök azt beszélik, hogy a nemrégiben meghalt királynak (Hamlet apjának, az öreg Hamletnek) szelleme jelent meg itt, ezt Horatio is látni szeretné. Hamar megláthatja a saját szemével, hogy a halott király szelleme teljes harci páncélzatban sétál, de hiába szólítják meg, eltűnik.
Horatio szerint ez baljóslatú jel Dániának, háborút sejtenek. Harci készültség van, ágyúkat öntenek, erről folyik a szó a katonák között.
Norvégia egyik nagyhatalmú ura, Fortinbras, párbajra hívta Dánia királyát, aki időközben meghalt. A párbajra ezért a király fia, Hamlet ment el, aki végzett Fortinbras-szal, ezért a megegyezés szerint járna neki egy darab terület Norvégiából. Fortinbras fia, az ifjú Fortinbras azonban nem akarja Dániának adni a területet.
A szellem újra megjelenik, de nem beszél és eltűnik. Horatio azt gondolja, hogy talán Hamlettel beszél majd.
I. fv 2. szín
Claudius éppen tanácskozik a királyi tanácsosokkal, mivel ő a jelenlegi uralkodó. A beszélgetésből kiderül, hogy ő a meghalt király öccse, és feleségül vette a meghalt király feleségét, Gertrúdot, aki az ifjú Hamlet anyja. A hivatalos álláspont szerint az öreg király kígyómarásba halt bele, de gyanús a dolog.
Fortinbras háborúra készül Dánia ellen, mert nem akarja elengedni az elnyert területet. Claudius ezért levélben arra kéri a norvég királyt, hogy fegyelmezze meg Fortinbrast.
Laertes (a nagy tiszteletben álló királyi főkamarás, Polonius fia) kéri, hogy visszatérhessen Franciaországba, amire engedélyt kap.
Ezután az ifjú Hamlet érkezik, bús gyászba borulva apja halála miatt. Csak Hamlet öltött feketét, a többiek színes ruhában vannak az esküvő miatt, ezzel is kifejezi az író a feszültséget a szereplők között.
Claudius és Gertrúd nemtetszéssel nézik, hogy Hamlet még mindig gyászol. Azt akarják, hogy maradjon a királyi udvarban és ne menjen vissza Wittenbergbe tanulni (maradjon inkább a közelben, hogy könnyebben befolyásolhassák).
Mindenki elvonul és Hamlet egyedül marad elgondolkodva. Megtudjuk, hogy semmire sem tartja Claudiust és amiatt gyötrődik, hogy alig két hónappal apja halála után az anyja máris hozzáment ehhez az emberhez.
"Gyarlóság, asszony a neved" = minden gyarlóság ebben az asszonyban, anyjában egyesül.
Horatio érkezik (két őrrel) és Hamlettel azon gúnyolódnak, hogy a temetés és az esküvő olyan közel volt egymáshoz, hogy a halotti torról megmaradt ételeket fel lehetett használni az esküvőn. (Horatio a temetés miatt jött a városba, nem az esküvőre.)
Horatio azután a lényegre tér: beszél Hamletnek az apja szelleméről, és szeretné, ha Hamlet is látná. Hamlet inkább átverésnek hiszi a dolgot, de kíváncsi lesz.
I. fv 3. szín
Polonius, a főkamarás házában Laertes búcsúzkodik. Polonius azzal köszön el fiától, hogy ne beszéljen feleslegesen és jól válogassa meg a barátait. Laertes tudja, hogy Opheliának Hamlet udvarol, ezért figyelmezteti, hogy vigyázzon az erényeire. Polonius viszont arra biztatná a lányát, hogy használja ki Hamletet. Ophelia szerelmes, nem bántaná Hamletet. Poloniust dühíti, hogy nem tudja a lányán keresztül manipulálni Hamletet, ezért végül eltiltja tőle.
Ophelia megígéri apjának, hogy nem találkozik többé Hamlettel.
I. fv 4. szín
Horatio, Hamlet és Marcellus érkeznek a kastély elé, hogy meglássák a szellemet. Közben a háttérben Claudius mulatsága hallatszik, ami rosszul esik Hamletnek és az országra is rossz fényt vet, mert léha uralkodóra vall. "Rohadt az államgépben valami" – mondja Marcellus – fordítják úgy is, hogy "Valami bűzlik Dániában".
Megérkezik Hamlet apjának szelleme, és int fiának, hogy kövesse. A barátai lefogják Hamletet, de Hamlet követi apja szellemét, hogy beszéljen vele.
I. fv 5. szín
A szellem azt mondja, hogy valóban ő Hamlet apja és gyorsan kell beszélniük, mert vissza kell térnie a pokolba. Azután azzal bízza meg a fiát, hogy hogy bosszulja meg az ő "rút és erőszakos" halálát. Elmeséli, hogy nem kígyó marta meg délutáni pihenése közben, hanem Claudius öntött mérgező büröklevet a fülébe.
A szellem azt is kéri, hogy szeretett feleségének ne essen bántódása, mert egyedül Claudius felelős a történtekért.
Ekkior érkezik Horatio és Marcellus. Hamlet nem mondja el, hogy mit beszélt a szellemmel, de megesketi a barátait, hogy senkinek nem beszélnek a szellemről.
Második felvonás
II. fv 1. szín
Polonius a saját házában az egyik emberével, Rejnalddal beszél, akit Laertes után akar küldeni, hogy kémkedjen a fia után. Rejnald indul is.
Ophelia érkezik, aki elmondja, hogy távol maradt Hamlettől, de épp az imént tört rá, mint egy őrült, de nem szólt semmit, azután távozott. Hamlet a gyilkosság miatt feldúlt, de Ophelia és Polonius azt hiszik, hogy a szerelemtől. Polonius máris értesíteni akarja Claudiust, hogy Hamlet szerelmes.
II. fv 2. szín
Claudius megkéri Hamlet gyerekkori barátait, Rosencrantzot és Guildensternt, hogy tudják meg Hamlettől, hogy mi baja.
Ezután Polonius jelenti Claudiusnak, hogy a Norvégiába küldött követek sikerrel jártak, a norvég király megtiltotta Fortinbrasnak, hogy Dániára támadjon. A király azonban azt kéri, hogy ha már sereget gyűjtött Fortinbras, engedje át Claudius Dánia területén, hogy Lengyelországot támadhassák. Claudius beleegyezik.
Ezután Polonius elmondja, hogy Hamlet halálosan szerelmes a lányába, Opheliába. Claudius és Gertrúd bizonyítékot akarnak. Erre Polonius azt tanácsolja, hogy szervezzenek találkozót a fiatalok között, és ők (király, királyné és a kamarás) a kárpitok mögé bújva kihallgathatják őket.
A királyi pár távozik és most Hamlet beszél Poloniusszal, aki próbálja kideríteni, hogy Hamlet valóban megbolondult-e. Azután érkezik Guildenstern és Rosencrantz, hogy tovább faggassák Hamletet, de Hamlet gyanakszik a sok érdeklődőre, ezért elterelődik a szó a színitársulatra, akikkel a diákok útközben találkoztak, és akik épp a palotába tartanak, hogy a királyi családnak, főleg Hamletnek játsszanak. A Gonzago megöletése című darabot fogják játszani. Hamlet azt mondja a színészek vezetőjének, hogy egy részletet ő is beleírna a darabba. Ezután Poloniusra bízza a színészek elszállásolását.
Hamlet azt reméli, hogy az általa írt jelenet lebuktatja Claudiust, és akkor végre rászánná magát a bosszúra, amit apja szelleme kért tőle.
Harmadik felvonás
III. fv 1. szín
Rosencrantz és Guildenstern jelentik Claudiusnak, hogy semmit sem tudtak kideríteni. Mindenki készülődik az esti színi előadásra.
A király és Polonius elrendezik a véletlennek tűnő találkozást Ophelia és Hamlet között.
Itt mondja Hamlet a nagy monológját, ami arról szól, hogy az emberek azért választják a nehéz és küzdelmes életet, mert félnek az ismeretlentől, félik a halált, mert senki sem tudja, milyen az. Még senki sem jött vissza, hogy elmondja, mi történik a halál után az emberrel.
"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?”
Hamlet tehát úgy érzi, lehetetlen helyzetbe került, mert ha bosszút áll az apjáért, akkor bűnössé lesz, ha viszont nem tartja be az ígéretét, akkor hazuggá és méltatlanná válik a becsületre. Mivel nem tud dönteni, hogy a két rossz közül melyiket válassza, elmenekülne inkább az életből.
Éppen ebben a hangulatban várja Hamlet Opheliát.
Amikor megérkezik Ophelia, mindenki számára kiderül, hogy Hamlet nem szerelmes, azt javasolja a lánynak, hogy vonuljon kolostorba.
Claudius elküldené Hamletet Angliába, hogy szedje be az adót (mert Anglia akkoriban adót fizetett Dániának). Azt beszélik meg Gertrúddal, hogy az előadás után ő is beszél a fiával és ha jónak látják, akkor menjen Hamlet Angliába.
III. fv 2. szín
Hamlet az előadás előtt elmondja Horationak, hogy csak benne bízik és elmondja azt is, hogy a színdarabba leleplező jelenetet írt.
Az előadás rendben zajlik egészen addig a jelenetig, amikor mérget öntenek az áldozat fülébe, mire Claudius fölpattan és félbeszakítja a darabot.
Hamlet elégedett, hogy sikerült a leleplezés és megy beszélni az édesanyjával.
III. fv 3. szín
Claudius tépelődik, hogy vajon Hamlet tudja-e a titkát. Megölni nem merné, de szeretné eltávolítani az udvarból, tehát azonnal Angliába küldeni. A kísérői Rosencrantz és Guildenstern lesznek, akik mindenről beszámolnak majd Claudiusnak.
Claudius ezt követő monológjában be is vallja, hogy ő követte el a gyilkosságot. Istenhez könyörög megbocsátásért, bár valójában nagyon is élvezi a hatalmi helyzetét és Gertrúd szerelmét.
Hamlet ekkor érkezik, de sajnos nem üti le a védtelen Claudiust, nehogy a Mennybe jusson, hanem tovább halogatja a bosszút.
III. fv 4. szín
Gertrúd várja a fiát a beszélgetésre, közben Polonius a kárpit mögé bújik.
A királynő azt mondja, hogy Hamlet megsértette Claudiust az előadással. Erre Hamlet visszavág, hogy Gertrúd pedig megsértette Hamlet apját azzal, hogy hozzáment a gyilkosához.
A beszélgetés feszült, Hamlet tesz egy rossz mozdulatot, amire Gertrúd felsikolt, mert azt hiszi, hogy meg akarja őt ölni. Erre Polonius is kiabál az őrségért és épp előlépne, de Hamlet átdöfi a kárpitot és Polonius meghal.
Előlép a szellem, aki figyelmezteti Hamletet, hogy nagyon felkavarta az édesanyját. A szellemet azonban Gertrúd nem látja, ezért azt hiszi, hogy Hamlet valóban megőrült. Hamlet győzködi anyját, hogy álljon az ő oldalára Claudiusszal szemben, de Gertrúd hajthatatlan.
Hamlet a beszélgetés végén sértetten elviszi Polonius holttestét.
Negyedik felvonás
IV. fv 1. szín
Gertrúd azonnal Cludiushoz siet, hogy elmondja, Hamlet őrült és Poloniust is megölte.
Claudiusnak ez kapóra jön, ez lesz az indok, ami miatt haladéktalanul Angliába száműzi.
Rosencrantz és Guildenstern lesznek a kísérői, akikről Hamlet tudja, hogy Claudius emberei.
Előbb azonban elő kell keríteniük Polonius holttestét.
IV. fv 2. szín
Rosencrantz és Guildenstern próbálják megtudni Hamlettől, hogy hol van a holttest, de Hamlet nem mondja el. Szivacsnak nevezi a két talpnyalót, azt mondja, hogy most magába szívják Claudius kegyeit, de ha majd nem lesz rájuk szüksége, kifacsarja és eldobja őket.
IV. fv 3. szín
Hamletet Claudius elé vezetik és nagy nehezen elárulja a holttest lelőhelyét (a kastély lépcsőjénél van.) Claudius száműzi Hamletet Angliába, és egy levelet is küldet a kísérőkkel, amiben azt kéri az angol királytól, hogy Hamletet öljék meg.
(Mivel Anglia az adófizető szolgája Dániának, az angol király feltétel nélkül köteles teljesíteni a kérést.)
IV. fv 4. szín
Hamlet, Rosencrantz és Guildenstern a kikötő felé tartanak, amikor találkoznak Fortinbras húszezres seregével, amint éppen átvonulnak Dánián.
Fortinbras századosa elmondja Hamletnek, hogy csak egy kis részt akarnak elfoglalni Lengyelországból, ami öt aranyat se ér, mégis a vérüket adják érte ők is és a lengyelek is.
Hamlet ismét elgondolkodik, hogy megy ez a sok ember az értelmetlen halálba, ő pedig nem képes arra, hogy bosszút álljon az apja haláláért, ami sokkal nagyobb érv, mint egy területfoglalás.
IV. fv 5. szín
Ophelia beszélni szeretne a királynéval, de csak zavartan énekel.
A nép fellázad, mert Poloniust titokban temették el. A lázadás élén Laertes áll, rátörik az ajtót Claudiusékra. Claudius magyarázkodik, hogy nincs köze Polonius halálához (bár az ő megbízásából hallgatózott).
A királyné azt hiszi, hogy a fia elbujdosott Polonius megölése után, mert Claudius nem beszél neki a száműzetésről.
IV. fv 6. szín
Hajósok érkeznek a palotába és Horationak hoznak levelet Hamlettől. Hamlet egy vízi csata közben kalózok fogságába esett, akik most váltságdíjat kérnek érte. Hamlet arra kéri Horatiot, hogy a hajósokkal menjen őhozzá, mert érdekes hírei vannak Rosencrantzról és Guildensternről.
IV. fv 7. szín
Újra Claudius és Laertes beszélgetnek. Claudius azt hazudja Laertesnek, hogy Hamlet őt (Claudiust) akarta megölni és Polonius megvédte őt a halálos döféstől. Laertes kérdőre vonja, hogy ha Hamlet a saját királyára támadt, akkor miért csak száműzetést kapott? Azt feleli Claudius, hogy azért, mert Gertrúd könyörgött neki a fia életéért és Hamletet a nép is nagyon szereti.
Laertes elfogadja ezt a magyarázatot és bosszút esküszik apja haláláért.
Hírvivők hoznak levelet, melyben Hamlet közli, hogy hamarosan hazatér, mert hírei vannak.
Laertes nagyon örül, máris meg akarja ölni. Claudius tudja, hogy Hamlet régóta szeretne megvívni Laertesszel, mert jó kardforgatónak mondják. Claudius tehát megszervezi ezt a barátságos párbajt, csakhogy az életlen kardok közül Laertesé éles és mérgezett lesz és Claudius még egy pohár mérgezett frissítőt is odakészít majd Hamletnek, hogy biztosan meghaljon.
A királynő lép be ekkor, aki elmondja, hogy Ophelia vízbe fulladt. A királynő balesetről beszél, de valószínű, hogy öngyilkos lett, amiért a szerelme megölte az apját.
Ötödik felvonás
V. fv 1. szín
A sírásók Ophelia sírját ássák, és egyikük tudni véli, hogy öngyilkos lett, ezért nem szabad megszentelt földbe temetni. A másik viszont azt mondja, hogy tudja ezt, de balesetnek kell mondani, hogy a temetőben lehessen eltemetve, mert nemesi származású volt.
Hamlet és Horatio mennek arra, a palotába tartanak. Hamlet szóba elegyedik a sírásóval és felidézik a múltat. A sírásó a régi udvari bolond koponyáját veszi aki a földből és Hamlet a kezében a koponyával arra gondol, hogy mindenki így végzi, akár bolond volt, akár Nagy Sándor. A sárból falat tapasztanak majd és lehet, hogy Nagy Sándorból csak egy kis folt lesz majd egy parasztház oldalában.
Temetési menet közeledik egy koporsóval. Hamlet közelebb lép és a hangosan imádkozó Leartes szavaiból rádöbben, hogy Ophelia halt meg. Laertes annyira kikészül, hogy a húga koporsója után ugrik a sírba és átkozza Hamletet, amiért ez történt velük. Erre a sértett Hamlet is előkerül és a sírba veti magát, birkózni kezd Laertessel. Szétválasztják őket és a királynő Horatiot kéri, hogy nyugtassa meg a fiát, Claudius pedig Laertest nyugtatja, hogy közel már a bosszú.
V. fv 2. szín
A palotában Hamlet a kalandjait meséli Horationak. A kisérőinél (Rosencrantznál és Guildensternnél) egy levelet talált, amiben Claudius azt kérte az angol királytól, hogy fejezze le őt. Ezt a levelet kicserélte egy olyan levélre, melyben az állt, hogy a levél kézbesítőit kell kivégezni; az apja gyűrűjével le is pecsételte az írást. Így ezzel a levéllel hajózott el Rosencrantz és Guildenstern az angliai partok felé.
Osrick érkezik, hogy Hamletnek szóljon, Laertessel kell megvívnia és a király fogadást kötött rá. Hamletnek rossz sejtése van, de azért rááll a küzdelemre.
A küzdő felek kezet fognak, Hamlet bocsánatot kér a temetői incidensért, fegyvert választanak és a király frissítőket is készíttet.
Megkezdődik a vívás. Hamlet második találata után a királynő a kendőjét nyújtja a fiának, hogy törölje le a homlokát és áldomást iszik rá a mérgezett pohárból. Claudius rákiált, de késő. Folytatódik a vívás. Laertes megsebzi a mérgezett karddal Hamletet, aztán felcserélődnek a kardok a küzdelem során és Hamlet is megsebzi Laertest a mérgezett karddal. A királynő rosszul lesz és kimondja: a pohár mérgezett volt. A királynő meghal. Hamlet azonnal a bűnöst követeli, de Laertes leinti, hogy alig fél órájuk lehet hátra, mert a kard is mérgezett volt és mindenért Claudius a felelős.
Hamlet a mérgezett karddal leszúrja Claudiust. Laertes megbocsát Polonius haláláért és meghal. Hamlet haldoklik és arra kéri Horatiot, hogy mondja el az embereknek az igazságot az apja haláláról. Közben meghallják Fortinbras győzedelmes üdvözlő ágyúlövését, amely után Hamlet megjósolja, hogy Fortinbras lesz Dánia új királya, mert a trón most üres.
Megérkezik Fortinbras és egy angol követ. Az angol követ elmondja, hogy teljesítették a parancsot: kivégezték Rosencrantzot és Guildensternt.
Forintbras vállalja, hogy Dánia új királya legyen, hiszen kihalt a dán királyi család.
Horatio azt mondja, hogy először is elmeséli a tanácsban, hogy mi történt a régi és az új királlyal és majd döntenek a jövőről.
Fortinbras parancsára Hamlet holttestét díszes ravatalra fektetik, mert nagy király lehetett volna.
VÉGE
